A
szalagavatónk nem zárult le azzal, hogy véget ért a bankettünk. A
szalagavatónk körüli konfliktusokat el kellett simítani. Próbáltam
kimaradni a konfliktusokból. Úgy érzem, hogy annyit vállaltam, amit
teljesíteni tudtam: a díszletek kivitelezését készítettük egy pár
osztálytársammal. Volt azonban egy osztálytársam, aki nagyon túlvállalta
magát: ő szervezte a bankettünket, a szalagokat, az egyen dolgokat
(fiúknak a nyakkendőt, lányoknak az azonos színű blúzt). Emiatt a
feszültség miatt az osztályfőnököm kért egy leülést az egész
osztállyalés, sőt még külön leülést is pár osztálytársammal. Szerintem a
sok feszültséget egy kicsit túl nagyra is duzzasztották. Mivel láttam,
hogy az osztályfőnökömnek ez sokat jelent, és nagy megkönnyebbülés
számára a tisztázó megbeszélés ezért én is részt vettem benne. Ennek
következtében jobb is lett az osztályban a hangulat, így az
időbefektetés megtérült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése