2012. június 25., hétfő

ZÖLD KAKAS LÍCEUM


A ZÖLD KAKAS LÍCEUMBA azért kezdtem járni mert az előző iskolám nem tetszett. Nagyon nem. Már miután odakerültem, abba a nagyon rossz iskolába, már pár hónap után tudtam hogy el kell jönnöm onnan. És keresni kezdtem hová is mehetnék, ahol elfogadják hogy diszlexiás vagyok, és az oktatás is jó színvonalú, nem csak gyerek megőrzés van.
Megtaláltam az eddigi egyik legjobb iskolámat, a ZÖLD KAKAS LÍCEUMOT. Ebbe az iskolába úgy kezdtem a tanévet hogy három nap után elmentünk egy pár napos osztály tréningre ami nekem nagyon furcsa volt. Ez teljesen más világú iskola mint amit eddig megszoktam. Csak kapkodtam a fejem hogy mi, hogyan zajlik. Minél többet jártam ide annál jobban kezdtem megismerni magát az iskolát, a módszereket.
Aztán voltunk osztály kiránduláson ami nagyon érdekes volt, például azt megtanulni, hogy milyen több tíz embernek főzni. Aztán megtapasztaltam hogy mi az a LEÜLÉS a suliba ami azt jelenti hogy ha valami konfliktus lett vagy valami feszültség van, akkor azt segítenek megoldani, ez lehet tanár diák között, vagy diák diák közt is.
Ebben az iskolában minden félév végén vizsgázni kell az előtte lévő féléves tananyagból, érettségi tantárgyakból (matek, magyar, töri, informatika), így szerezzük a féléve, év végi jegyeket. Nekem az ötödik tantárgyam (az idegen nyelv helyett) a földrajz, abból érettségizek majd jövőre. Előre hozattam az informatika érettségimet az idei tanév végére, ami KÖZEPESre sikerült. A tanárok nagyon sokat segítettek hogy ezt az akadályt könnyebben vegyem. Ez azért is jó érzés, hogy ez sikerült, mert az általános iskolai osztályfőnököm azt mondta anyukámnak, hogy jó lesz ha hozzászokik a gondolathoz hogy én sosem fogok tudni leérettségizni. De ő nem akart ehhez a gondolathoz hozzászokni, mert látta hogy én meg meg akarom csinálni.
Na vissza a suli tanrendjéhez, és amiből nem fogok érettségizni, az ilyen tantárgyak mint például: biológia, kémia, ének, rajz ezeket tömbösítve tanulom és van előre kijelölve kettő idő sáv nekünk, ez hétfőn és pénteken volt, hétfőn volt az órarendünkben három óránk amin mondjuk most a biológia órák voltak, a pénteki napunkból meg három óra rajz volt. A rajz óra inkább művészettörténet volt, elmentünk híres épületeket megnézni, ott beszélgettünk arról hogy építészetileg miért érdekesek ezek az épületek.
Kellett csinálnunk egy egész éves projektet amiben egy kis filmet csináltunk. Elég sokáig nem adtam nem reménykedtem benne hogy egyáltalán elkészül, de végül jobban sikerült mint ahogyan gondoltam. Az amerikai polgárháborúról szól, egy máshogy kinéző galaxisban játszódik. Én statisztaként és mindenesként is részt vettem a film készítésében, ami annyit takar hogy a díszlet egy részét én csináltam, és mindenféle mást is ahol éppen kellett segítség. A bemutatónk is nagyon jól sikerült, amit egyébként a suliban a filmes tanulóknak is köszönhetünk, mert ők találtak jó helyszínt erre az eseményre. Ezen részt vettek a tanárok, és szülők is jöhettek.

Az év végi eredmények úgy állnak össze hogy összesen kétszáz százalékot lehet összeszedni tantárgyanként, ez az 5-ös szint (azt hiszem száznyolcvan százaléktól adják meg az ötöst). A kétszáz százalék úgy jön össze hogy a jelenléted száz százalék és a teljesítményed is száz százalék, de nem elég a ketteshez hogyha mondjuk nem jársz be de ötösre levizsgázol, vagy bejársz mindig, de nem tanulsz semmit, mert százhúsz százaléktól kapod meg a kettest. Egy hetünk úgy néz ki hogy heti öt nap van oktatásunk, hétfőtől péntekig, mint máshol is. Minden nap kilenckor kezdünk, és egy tanóra negyvenöt perces és minden óra egészkor kezdődik és így tízen öt perces szünetek vannak.
A tesi is nagyin jól van megoldva az több féle tesi órára lehet jelentkezni, például kirándulás, vagy Dog-dancing, vagy joga.

Az iskola vége fele már kezdtem megismerni a dolgokat, egyre otthonosabban éreztem magam ebben a másfajta rendszerben, és ennek a kicsúcsosodása szerintem az előre hozott értségim volt.

A sulim szervez évről évre egy fesztivált amit KAMASZ fesztiválnak hívnak. Ez arról szól hogy az alatt a négy nap alatt, lehetet egy külön vállalkozásod. Külön fizető eszköz volt a fesztiválon, aminek a neve: ÖKI. Nekem ez a négy nap nagyon tanulságos volt mert nagyon sokat tanultam magamról is, de a mások hibájából meg még többet.
Úgy gondolom hogy nekem ez az egyetlen megfelelő iskola az előző néhány közül, persze ez alól a KÜLVÁROSI TANKÖR kivételt képez. Itt a tanárok nagyon sokat segítenek, ha tudnak, de ha nem akkor meg addig mennek utána amíg nem sikerül valami megoldást találni arra a problémádra. Segítenek hogy megoldhasd azt ami te meg szeretnél oldani, akár legyen pozitív dolog, mint például egy ilyen blog írás, vagy egy negatív probléma, mondjuk hogy nem jössz ki egy tanárral. Ha valami problémád van valamelyik tanárral, akkor így nem az lesz hogy a tanár nem csipi a diákot és megbuktatja, hanem megbeszélik az adott félreértést, és utána dolgoznak tovább. És ebben nagyon sokat tud segíteni a mentorod is.

Minden diáknak van külön mentor,a kötelező jelleggel ami azért nagyon jó mert vele tudod megnézni a jegyeidet hogy milyen a jelenléted, meg ha van valami problémád az iskolában, vagy általában az életedben, akkor segít ahogy tud. Tud ilyenekben is segíteni mint nekem például ez a blog és ennek tekintetében nagyon sokat köszönhetek neki.

Ez a blog egy pályázati felhívásra indult, melynek az volt a lényege hogy végig tudjunk vinni terveket, vágyakat, meg tudjuk-e valósítani amit eltervezünk. Én ezt a blogot vállaltam el, és végig tudtam csinálni. És folytatni is szeretném. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam, miatta, és az nagyon jó érzés, mert ha az ember sikereket ér el, akkor lesz képes még több sikert elérni.