November 23-án, pénteken volt egy sulis
program: a MÜVÉSZETEK ESTE. Ezen az iskolai rendezvényen be tudnak
mutatkozni
az iskola művész hajlamú diákjai. A fotósok a kiállított fotóikkal, a
színészek egy rövid színi
előadással; mások pedig verset is szavaltak "slam poetry" azaz egyfajta
szabad stílusban. Nekem sajnos egy súlyos félreértés miatt nem lettek
kiállítva a fotóim, ez kicsit rosszul érintett, sőt
fel is húztam magam rajta, de végülis nagyrészt én értettem félre a
helyzetet. Mindemellett jó ötletnek tartom ezt a programot, mert a
diákság be tud mutatkozni egymásnak, hogy mit is csinál szabadidejében.
Aztán a következő héten írtunk magyarból,
de nekem csak a rövid feleletes kérdésekre kellett válaszolnom, mert nehezen írok
(például: esszét) és nehezen olvasható is a kézírásom. A verselemzést meg
majd szóban kell lefelelnem a tanáromnak a jövő héten. Jobban
szeretek felelni, mert írni annyira nem szeretek kézzel, mert nem
tudom utána visszaolvasni, mert ha nincsen arra időm, hogy odafigyeljek, hogy
szépen írjak, akkor nem tudok szépen írni, így viszont nem tudok akkor annyit leírni
amennyi a verselemzéshez szükséges lenne.
A héten volt az utolsó biológia
óránk az évben. Nálunk a suliban a biológia, az ének, a rajz,
úgynevezett
kurzus tárgy, amit tömbösítve tanulunk. Ez azt jelenti, hogy nem az
órarendünkbe van beépítve minden héten
egy esetleg két órában hétről hétre, hanem vannak az órarendben három
egymás követő azonos órák (sáv), amikor egy adott tárgyat tanulunk kb.
6-12 hétig. Ez függ attól, hogy milyen óraszámot kell teljesíteni
törvényileg, mennyi az előírás. Ha egy kurzus lement, a helyébe egy
másik kezdődik, tehát az órarend nem "lukad ki". Úgy néz ki, hogy kettes
leszek év végén, de még a jövő héten lesz egy óránk, amikor lehet
pótolni az,
elmarat dolgozatokat vagy javítani a rosszul sikerülteket. Szerintem az
azért is
jó, mert akinek csak pár százalék hiányzik a jobb jegyéhez, akkor tud javítani, hogy a jobbikat kaphassa meg.